Répcevis
Répcevis település Kőszeg közelében, Zsira, Szakony, Peresznye és a magyar–osztrák határ között, a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál fekszik. Répcevis az Alpokalján, Soprontól 37 km-re, Kőszegtől 14 km-re, Szombathelytől 27 km-re fekszik.
Kerékpárút köti össze Zsirával és Locsmánddal, amelyről leágazva pedig Bükön át egészen Bőig lehet kerékpározni. Éghajlata mérsékelt, az Alpok közelsége miatt csapadékosabb és kissé hűvösebb az országos átlagnál, de a csapadék eloszlása igen változó.
Répcevis területe 6,09 km2, lakóinak száma: 315 fő.
Útvonaltervezés
A település első írásos említése 1225-ből származik.
Káptalanvis és Nemesvis egyesítéséből 1930-ban Répcevis lett. Nemesvis nemesi családok birtokában volt. Káptalanvis földesura az egész úrbéri korszakon keresztül a győri káptalan. A község 1848. október 11-én 4 órán át a szabadságharc egyik csatájának színhelye volt. 1860-70-ben nagy szárazság volt. 1863-ban a Répce tökéletesen kiszáradt, több mint 8 hétig egy csepp víz sem volt benne. 1879-ben a gyakori esőzés következtében viszont a Répce úgy megáradt, hogy elöntötte a község határát. Ez 1900-ban megismétlődött. Az elemi iskola 1790-ben épült. 1832-34-ben a felhőszakadások következtében nagy tömegű víz tört be az épületbe és elárasztotta a tantermeket, ezért 1935-re felépült az új emeletes iskola két szolgálati lakással, ekkor került az épületre Szent Imre szobra. 1965-ben újabb árvíz pusztított a településen. Répcevis a határ közelsége miatt nem fejlődött igazán, ezért a lakosság száma az 1930-as adatokhoz képest közel a felére csökkent.
Szent András templom
A templom fekvése gyönyörű, magaslata uralkodik a vidéken. Közvetlen alatta mélyút húzódik, ami még jobban kiemeli. 1722- ben épült a templom és 1766- ban tornyát bádoggal fedték. Ezt követően 1776- ban építették újjá. E nagyarányú átépítés alkalmával a templom többszörösére bővült az újonnan emelt hajóval. Az épület kívülről elég egyszerű. Ránézésre, mintha a román és a gótikus stílus keveredne egymással. De a templom nagy része csak a késő- barokk korhoz sorolható. 1897- ben az egész épületet támasztópillérekkel, a jelenlegi torony 1766- ban épült.
Műemlék jellegű az egyhajós, egytornyos, sokszorosan átalakított barokk Szent András plébánia-templom.
A 17. század végén épült Rózsafüzér Királynéja kápolna, a Nepomuki Szent János kápolna és a templom körüli sírkövek (Rimanóczy Boldizsár sírköve 1730-ból, a Farkas család sírköve 1754-ből, a Csébi család sírköve és Konkoly László klasszicista sírköve 1822-ből).
Kerékpárút köti össze Zsirával és Locsmánddal, amelyről leágazva pedig Bükön át egészen Bőig lehet kerékpározni. Éghajlata mérsékelt, az Alpok közelsége miatt csapadékosabb és kissé hűvösebb az országos átlagnál, de a csapadék eloszlása igen változó.
Répcevis területe 6,09 km2, lakóinak száma: 315 fő.
Útvonaltervezés
A település első írásos említése 1225-ből származik.
Káptalanvis és Nemesvis egyesítéséből 1930-ban Répcevis lett. Nemesvis nemesi családok birtokában volt. Káptalanvis földesura az egész úrbéri korszakon keresztül a győri káptalan. A község 1848. október 11-én 4 órán át a szabadságharc egyik csatájának színhelye volt. 1860-70-ben nagy szárazság volt. 1863-ban a Répce tökéletesen kiszáradt, több mint 8 hétig egy csepp víz sem volt benne. 1879-ben a gyakori esőzés következtében viszont a Répce úgy megáradt, hogy elöntötte a község határát. Ez 1900-ban megismétlődött. Az elemi iskola 1790-ben épült. 1832-34-ben a felhőszakadások következtében nagy tömegű víz tört be az épületbe és elárasztotta a tantermeket, ezért 1935-re felépült az új emeletes iskola két szolgálati lakással, ekkor került az épületre Szent Imre szobra. 1965-ben újabb árvíz pusztított a településen. Répcevis a határ közelsége miatt nem fejlődött igazán, ezért a lakosság száma az 1930-as adatokhoz képest közel a felére csökkent.
Szent András templom
A templom fekvése gyönyörű, magaslata uralkodik a vidéken. Közvetlen alatta mélyút húzódik, ami még jobban kiemeli. 1722- ben épült a templom és 1766- ban tornyát bádoggal fedték. Ezt követően 1776- ban építették újjá. E nagyarányú átépítés alkalmával a templom többszörösére bővült az újonnan emelt hajóval. Az épület kívülről elég egyszerű. Ránézésre, mintha a román és a gótikus stílus keveredne egymással. De a templom nagy része csak a késő- barokk korhoz sorolható. 1897- ben az egész épületet támasztópillérekkel, a jelenlegi torony 1766- ban épült.
Műemlék jellegű az egyhajós, egytornyos, sokszorosan átalakított barokk Szent András plébánia-templom.
A 17. század végén épült Rózsafüzér Királynéja kápolna, a Nepomuki Szent János kápolna és a templom körüli sírkövek (Rimanóczy Boldizsár sírköve 1730-ból, a Farkas család sírköve 1754-ből, a Csébi család sírköve és Konkoly László klasszicista sírköve 1822-ből).