17 °C
hu de en
x
x

Szakony

Fekvése

Győr-Moson-Sopron megye délnyugati részén fekvő, Vas megyével határos, a megyeszékhelytől 100 km-re, Soprontól 45 km-re fekvő település, vonzáskörzet tekintetében Vas megyéhez orientált. (Csepreg város 3 km, Kőszeg 17 km, Szombathely 25 km) Legközelebbi vasúti összeköttetés Újkér 10 km, Bük 8 km (a Sopron–Szombathely-vasútvonalon). Megközelíthetősége Bük irányából jó Volán autóbusz járattal.


Útvonaltervezés

Története

A Répce bal partján elterülő falu már a kőkorszakban is lakott volt: 4000 éves emlékeket is tártak fel. Az 1959-ben feltárt 5 bronzkori, gátai kultúrából származó sír mellől később még 3 sír került elő. A római korban az erre vezető Borostyánkő út egyik őrhelye állt itt.
A megkülönböztetés a középkori oklevelekben ritka, a Szakony név első írásos említése „terra Zakan” formájában 1225-ben; a kőszegi uradalom tartozéka, és mint ilyen, a középkorban királyi, majd Garay birtok. Osztrák zálog alá került, I. Ferdinánd a hős Jurisics Miklósnak adományozta, hogy Kőszeg védelméért megjutalmazza. A Jurisics család kihaltával 1576-ban Csóron János báró, Sopron megye akkori főispánja vette bérbe a kőszegi uradalmat és ezzel együtt Szakonyt is, Utána Nádasdy Kristóf, majd 1616-ban gróf Szécsy Tamás volt a község bérlője. Végre 1647-ben visszakerült Szakony az osztrák uralom alól Magyarországhoz, a kőszegi uradalomhoz tartozó többi községgel együtt.
Ekkor ugyanis Széchy Dénes megvásárolta az uradalmat az uralkodóháztól. A Széchy-család a 17. század végén férfiágon kihalt, csak leányági leszármazottak maradtak fenn. A beházasult Kéry és Senney-családok aztán részben csere, részben eladás útján átruházták a kőszegi uradalmat herceg Esterházy Pálra, így Szakony 1695-től Esterházy birtok lett. 1695 és 1747 között a Széchényi-féle budai jezsuita kollégium bérelte.
A szakonyi lakosok 1458-ban ismeretlen soproni ötvösnél kelyhet rendeltek, de a mester közben meghalt és az özveggyel huzavona támadt. 1520-ban említik a Kozma és Damján kápolnát, a falu Szentkirály község templomának filiája volt ekkor. E templom 1528-ban még megvolt, de feltehetően Kőszeg ostroma idején, 1532-ben elpusztult, ma már csak egy majornév őrzi a falu emlékét. Szakony 1591-ben már önálló evangélikus egyházként szerepelt, ez 1673-ig fennmaradt.
Határszél
Az 1700-as évek elején Alsó- és Felsőszakony egyformán nagy lélekszámú község volt. A 18. század második felében Felsőszakony előretört és népesebb településsé fejlődött, mint Alsószakony. Anyagi viszonyok tekintetében mindkét község a vármegye leggazdagabb települései közé tartozott. A virágzás összefüggött azzal a kiváltságlevéllel, amelyet 1575-ben I. Miksa királytól nyertek. Ez a kiváltságlevél a szerződéses állapotba emelte a két falu lakóit: a robotot, a földesúri kilencedet, földbért, természetbeni adományokat készpénzzel válthatták meg. A szerződéses állapottal járó előnyöket olyan korán kapta meg a község, hogy a 17-18. században, vagyis az úrbériség virágkorában Szakony lélekszáma mindig fölötte állt az ugyanakkora élet-térrel rendelkező szomszédos falvakénak. Ez az állapot 1767-ig állott fenn zavartalanul.
 Ekkor Mária Terézia úrbér-rendezésével kapcsolatban itt is bevezették a robotot és a többi úrbéri szolgáltatást. Minthogy azonban a földesúr itt majort nem tartott, ezért a szakonyiak robotját sem tudta helyben hasznosítani. Ugyanakkor a szakonyiak is ragaszkodtak szerzett jogaikhoz. Erre tekintettel 1768. január 1-jén mindkét község új megállapodást kötött az Esterházyakkal, hogy a saját körülményeikhez igazítsák a Mária Terézia féle urbárium rendelkezéseit.
A szemtermő területek bekapcsolása tekintetében a szerződéses állapot folytán kialakult magas lélekszám azt eredményezte, hogy a parasztság már a 18. század folyamán meghódította a határ minden részét. Némi erdőség volt ekkor még, ennek irtása nagy lendülettel folyt, az irtásföldeket a jobbágyok továbbra is megfelelő irtáspénz fizetése ellenében használták. Az uraság csekély terjedelmű földjei után ugyancsak bér gyanánt köblöt fizettek. Ezen urasági tulajdont képező, de a jobbágyoknak bérbe adott cenzuális földek a felsőszakonyi határ nyugati szélén, a tilalmas dűlőben, az irtásföldek ill. erdők pedig a Répce mentén, a Vágás-, és Berek dűlőkben terültek el. A 17-18. században még szőlőművelés folyt a Belső- és Külsőhegyen, a Peresznye felé eső határrészen. A községhatár a tagosítás előtt igen apró darabokra volt szabdalva. Az 1768. évi szerződés 1804-ig volt érvényben, ekkor új szerződés jött lére, de a földesúr 1807-ben ezt is érvénytelennek nyilvánította, és behozta a Mária Terézia féle urbáriumot. A robot- és dézsmamentesség megszűnt, a szakonyiak ettől kezdve az országosan bevett robotot teljesítették. Bármennyire is sérelmesnek tartották kizárásukat a szerződéses állapotból, a visszaállítás érdekében több ízben is indított úrbéri perek nem hozták meg a kívánt eredményt, a szakonyiak robotköteles állapotban maradtak az úrbériség eltörléséig.
Az 1848-49-es szabadságharcban Szakonyból Hasza György, Molnár József, Resetesrics József és Szlávics József vettek részt honvédként. A falu lakossága földműveléssel és állattartással foglalkozott.
Az I. világháborúban 49, a II. világháborúban 22 hősi halottja volt a falunak. A szovjet alakulatok 1945. március 29-én értek a faluba. Ugyanebben az évben az egyház földjeiből és a csepregi határból 78 holdat osztottak ki 41 földigénylőnek. A parasztok már 1949-ben téeszt alakítottak „Első 5 éves terv” néven. A beszolgáltatások ellenére a téesz és az egyéni gazdák is erősödtek. 1959-ben megalakult az Új Élet és az Előre Termelőszövetkezet, amelyek a gyalókaival 1961-ben egyesültek. A szövetkezet megerősödött, a háztáji is jól jövedelmezett, így a 60-as évek elején elkezdődött a falu átépítése. Felépült a kultúrház, ebben kapott helyet az orvosi rendelő. 1977-ben kezdték kiépíteni a szennyvízcsatornát. A 70-es évek eredménye a sportpálya és az iskolaépület bővítéseA fő megélhetési forrás a mezőgazdasági termelés termelőszövetkezet és egyéni gazdálkodás formájában.
A fő megélhetési forrás a mezőgazdasági termelés egyéni gazdálkodás formájában. A sopronhorpácsi ÁFÉSZ egy vegyes diszkontot üzemeltet a településen. Önálló orvosi körzet nincs a községben, az egészségügyi ellátást a zsirai önkormányzat által biztosított háziorvosi szolgálat látja el. Az idős korú, magukat csak részben ellátni tudó lakosoknak szociális étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt biztosít az önkormányzat, további szociális ellátásként pályázaton nyert falubusz segíti a rászorulókat a közlekedésben.
 Művelődési ház működik, sportolási lehetőség a sportpályán és a bitumenes kézilabdapályán van.
Az iskola 1998-ig körzeti iskolaként működött (Répcevis, Zsira, Gyalóka diákjai jártak ide) 1998-tól a csepregi általános iskola tagiskolájaként 1-3 és 2-4-es összevont csoportban tanultak szakonyi kis diákok. 2003-tól a tanítás megszűnt Szakonyban, a diákok ezt követően környező iskolákba kénytelenek járni. (Zsira Bük, Csepreg )A 35 férőhelyes óvoda 1 csoporttal működött 2006-ig, majd meszűnt.
A településen egészséges ivóvíz, szennyvízelvezetés, villany, gáz, hulladék elszállítás, telefon, kábeltelevízió és internet szolgáltatás biztosított.
Sportegyesület, önkéntes tűzoltó egyesület működik eredményesen a faluban. A lakosság száma az utóbbi években folyamatosan csökken a halálozásoknak a születéseket tartósan meghaladó tendenciája és a negatív vándorlási egyenleg miatt, a 60 évnél idősebbek aránya meghaladja a 30%-ot. A lakosság több mint 10%-a cigány származású. A településen 2/3 arányban római katolikusok és 1/3 arányban evangélikusok élnek.
A település területe 13,5 km2, lakóinak száma: 441 fő.
 
Szent István templom
A Szent István római katolikus templom eredetileg barokk, később megtoldott, egyhajós, elválasztott szentélyű, egyetlen tornyos épület. Feltárt középkori részlete nincs. Oltárképét vélhetően Stornó Ferenc festette.
Főoltár : St István felajánlja a koronát és országát, a Boldogságos Szűz Anyának.
A templom szobrai a 18.századból valóak.
Pieta-Szent Fábián-Szent József- Szent Antal-Szent Teréz-Szent Imre szobrok.
Mellékoltár Szűz Mária ábrázolással. Az orgona 1890-ből való.
Két harangja van, a Nagy harang 300 kg, és a Kis harang 50kg.
Mindkettőt 1924ben öntötték Seltenhofer Frigyes
Külsejét, romantikusan képezték ki.

Evangélikus Templom
Az evangélikus templom hosszúkás teremszer belső része 3-3 faoszlop, 2 könyökpárral tartja a faoszlopot, amely 3 oldalon fut.
Berendezése: oltár, amely egyben szószék 1893ból képkrisztus az olajfák hegyén, a soproni Steiner Rezső-től.
 1893ban romantikus külsejű építmény egyetlen toronnyal. 1793-ban toldották új toronnyal, 1886-ban egy harmaddal megtoldották és új tornyot építettek.
 
Szakonyi szálláshely:
Rózsakert Apartman
Kapcsolódjon ki a családjával! Vendégszerető család egész évben kedvező árakkal és igényes ellátással várja kedves vendégeit!
Tel.: 06 30 826-5890
info@rozsakertap.hu
Szakony, Béke u.17.
www.rozsakertap.hu
 
 
Szakonyi vendéglátóhely:
 
Kemencés Csárda
Ételeik kizárólag fatüzeléses, hagyományos kemencében készülnek, melynek elkészítésében akár Ön is részt vehet.
Tel.: 06 30 348 6561
molnarbarnabas@pr.hu
Szakony, Fő u. 79
www.oregpitvar.hu