AZ EGYESÜLETRŐL
TELEPÜLÉSEK
KÖZÉRDEKŰ
RENDEZVÉNYEK
TÚRÁK, TÚRAÚTVONALAK
HÍREK, ÚJDONSÁGOK
GALÉRIA
HÍRLEVÉL
KAPCSOLATFELVÉTEL
IMPRESSZUM, ADATVÉDELEM
VENDÉGKÖNYV
LINKAJÁNLÓ
Magyar Deutsch English Română Slovenský
Üdvözöljük az oldalunkon!
 
Tisztelt Látogató!
 
Szeretettel köszöntöm egyesületünk honlap- ján. A Napnyugat Turisztikai Egyesületet tíz település önkor- mányzata és civil szer- vezetei hozták létre. E települések által alkotott kis térség az Alpokalján, zömében nem az idegenforgalomból él. Hiszünk azonban abban, hogy természeti adottságaink, épített örökségünk, hagyományaink, programjaink és vendégszeretetünk örök emlékekkel gazdagítják a térségünkbe érkezőket! Manapság a belföldi turizmus átalakulóban van.

Nemeskér

Nemeskér az Alpokalján, Soprontól 30 km-re, Kőszegtől 30 km-re, Szombathelytől 37 km-re fekszik.
A település első írásos említése 1237-ből származik.
A település területe 6,42 km2, lakóinak száma: 212 fő.


Útvonaltervezés

Keletkezését a honfoglaló 9 magyar törzs egyikének, a Kér nemzetségnek, köszönheti. Nemeskér falut az írott források 1237-ben említik először Quer néven. 1264-ben Keer alakban fordul elő. Az 1380-as években Pusztakérként emlegetik. A középkorban már több birtokos, közöttük a Kéri, majd az Osl nemzetség is szerez itt területeket. Ez utóbbiak révén az Ágoston-rendi szerzeteseknek lesz a községben birtoka és lakása. Később a Kanizsay-, majd a Nádasdy-uradalom közepén az uradalmi központhoz, Sárvárhoz közeli község életét a faluban kisebb birtokokkal rendelkező hatalmasságok határozzák meg. A török dúlás a település teljes pusztulását okozta 1529–1532 között. A XVI. – XVII. századtól kezdve kisnemesi község Nemeskér. A hitújítás idején a falu is evangélikussá válik, de nem lesz önálló egyházközség. 1596-ban lesz saját prédikátora a falunak. 1643-tól Nádasdy Ferenc katolizál. Musay Gergely evangélikus püspök ide menekül, és itt működik 1664-ig. 1651-től 1786-ig Nemeskér volt Sopron vármegye székhelye. Az 1681-es országgyűlésen artikuláris hellyé nyilvánították.Ez az evangélikusok számára szabad vallásgyakorlást jelentett. Nem sokkal ezután a templomot, melybe az evangélikusok jártak, a vármegye urai elvették, de 1732-ben engedélyt adtak új templom építésére. 1796-ban állították fel a vármegyeházához vezető előépület kapujához közel Nepomuki Szent János szobrát, mint a hidak és bejáratok védőszentjét. 1777-ben leégett a nagyhírű iskola, sőt 1858-ban akkora tűzeset volt, hogy a falu háromnegyede leégett. II. József türelmi rendelete révén minden felekezet szabad vallásgyakorlatot nyert, így az artikuláris idők befejeződtek. A vármegye is visszaköltözött Sopronba. A napóleoni háborúk a települést érzékenyen érintették. A francia seregek Sopron vármegyét fél évig tartották megszállva. Ez idő alatt a seregeket a falvak látták el élelemmel és szállással. Ebben az időben nagyon sok német eredetű, illetve származású család vándorolt be a faluba. Eme családok sokféle mesterséget folytattak a településen. Szűcsök, kalaposok, asztalosok jöttek a burgenlandi részből, s mellettük a csizmadiaság is elterjedt. A falu határa kicsi volt, csak a mezőgazdaságból nem lehetett megélni. Az 1848-as időszak hatalmas áldozatot követelt a falutól. Itt szörnyű járványok pusztítottak, amelyek tömegesen vitték el az embereket. Az osztrák oldalon álló horvát katonák a szabadrablások alkalmával egy ízben az evangélikus templomot is kirabolták. 1856-ban új evangélikus, 1905-ben, pedig új katolikus iskola épült. Nemeskéri Kiss Pál, majd Inkey József voltak az utolsó földesurak. 1862-ben tornyot építettek az evangélikus templomhoz. A kapitalizmus korában az egykori nemesi falu fokozatosan a kisiparosok községévé válik, a parasztgazdaságok főleg az állattartásra tértek át. 1930-ban a 620 lakosú településen 42 iparos működik.
A II. világháború után nem kerülhette el a kis települések sorsát, a körzetesítést. Lövővel alkotott közös tanácsot, majd a rendszerváltás után Nemeskér önálló község lett. Az ezredforduló után körjegyzőséget alkot Lövővel, illetve Völcsejjel, az ésszerűsítést kikényszerítő gazdasági helyzet miatt. A képviselő-testület az infrastrukturális hiányosságokat akarja megszüntetni, hogy ez által is növekedjen a falu népességmegtartó ereje. Így megoldódott a vezetékes gázszolgáltatás, melyet az ÉGÁZ Rt. végez el. Sajnos a csatornahálózat kivitelezése anyagiak miatt elmaradt. Ezt a közeljövőben tervezik megoldani.
 
A nemeskéri evangélikus templom
A kívül jellegtelen épület nem csak a magyar faépítészetben egyedinek számító belső berendezése miatt különleges, de ez mellett dokumentuma a vallásüldözés korának, és jó alkalmat ad arra, hogy egyúttal alaposabban megismerjük a reformáció és ellenreformáció éveit.
Nemeskér katolikus lakói nagyon korán -1535 körül- áttértek az evangélikus hitre, földesuruk, Nádasdy Tamást hitét követve. Templomot nem váltottak, hiszen a település teljes lakossága áttért az új hitre, így az 1500 körül épült, Szent Mihálynak szentelt korábbi katolikus templomot (kápolnát) használták tovább. Nemeskérnek a vallásüldözés évtizede után lett országos jelentősége, amikor az 1681-es soproni országgyűlésen megnevezetten (articulariter) jelölték ki a települést, hogy ott az evangélikus vallásúak, szigorú feltételekkel, korlátozottan, de mégis gyakorolhassák a vallásukat. Ekkor a nemeskéri anyaegyházhoz 32 község, több mint 3000 híve tartozott. Időközben Nemeskér a megyegyűlések helyszíne lett, és a nagyrészt katolikus megyei nemesség nem törődött bele, hogy a településen nincs saját templomuk. Követeléseik hatására 1732-ben elvették az evangélikus gyülekezettől a templomot, a paplakot és az iskolát. Cserébe egy üres telket adtak, ahol egy új imaház (oratórium és nem templom), parókia és iskola felépítését engedélyezték az evangélikusoknak.
A munkához az anyaegyházhoz tartozó 32 település hívei közösen fogtak hozzá, így igen gyorsan haladtak az építkezéssel (a néphagyomány szerint két hónap alatt állt az épület, de sokkal valószínűbb, hogy hat hónap kellett a felépítéséhez). Több ezer hívő befogadására alkalmas helyiségre volt szükségük, így a lehető legnagyobb alapterületű templomot próbálták meg felépíteni a területen.
 Az evangélikusoknak szigorúan megkötötték, hogy az épület nem lehet templomszerű: tetejével nem emelkedhet ki a házak sorából, nem építhetnek hozzá kör alakú apszist, ajtajai és ablakai nem lehetnek boltívesek, bejárata nem nyílhatott az utcáról. Az épület alakjának magtár formájúnak -granarium- kellett lennie.  A templom külsejének alkalmazkodnia kellett a megkötésekhez, így nem lehetett különleges, azonban a belső berendezés egyedülálló érték. Mint már írtuk, az épület magtár formájú. Két hosszanti falán egymás feletti elrendezésben- öt-öt ablakpár nyílik ( az eredetileg kis méretű, szigorúan négyszögletes ablakokat 1862-ban nagyobbították meg). A felső sor ablakai az "U" alakú, zárt mellvédes karzatnak adnak természetes megvilágítást. Az egész épület belső terét meghatározó hosszanti, alacsony karzatokat -a gerendás famennyezettel együtt- hat-hat vaskos faoszlop tartja.
A templom belső kialakítását a célszerűség és az egyszerűség vezette. Berendezési tárgyai közül kiemelkedik az északi fal előtt elhelyezett szószékoltára, amely az egyik legrégebbi fennmaradt szószékoltár hazánkban. Az evangélikus liturgiában, ahol az úrvacsorát és a prédikációt tartották az istentisztelet legfontosabb elemének - központi szerepe van az oltárnak és a szószéknek. Az első szószékoltárokat a régi oltár és szószék összeszerelésével alakították ki, általában úgy, hogy a rentabulum fölé emelkedett a szószékkosár, így látni engedte az oltárképet. A nemeskéri szószékoltárt is két különböző részből állították össze. A fenyőfából készült, rózsaszín és kék márványozású, egyszerű kivitelű oltár helyben készült.
Az oltárfal közepét az Utolsó Vacsorát ábrázoló olajfestmény tölti ki. Az oltárfal és az oltárasztal közötti predellán bibliai idézetek olvashatók.
A szép művészi munkájú -finom faragásokkal-, harmonikus egységet alkotó szószéket feltehetőleg egyik német testvéregyházuktól kaphatták ajándékba a nemeskéri gyülekezet tagjai. A késő reneszánsz, kora barokk stílusú szószék a 17. század elején készülhetett. A hársfából készült szószéket oszlop tartja és díszítését az oltárfal teljesen eltakarja, viszont az innen prédikáló lelkészt a karzaton is jól hallhatták és láthatták a hívők. A szószékkosár négy oldallapján, félköríves fülkékben a négy evangelista -János, Lukács, Márk és Máté-, attribútumaikkal ellátott alakja látható.
1743-ban tornyot kezdtek építeni a templomhoz, de amikor már félig elkészültek vele, a hatóság leállíttatta a munkát és egészen 1862-ig nem is fejezték be. II. József Türelmi Rendelete után a templom elvesztette országos jelentőségét. 1913-ra olyan rossz állapotba került a templom, hogy a felújítása helyett az elbontásáról döntöttek. Az új templomra összegyűjtött pénzt elvitte az I. világháború, így maradhatott meg a templom mégis, az utókor számára.
Szent László katolikus templom
Régi hagyomány szerint nemeskér területén 1358ban az osl nemzetség egy tagja, a márcfalvi apátságnak 178 hold földet adományozott, minek következtében ott, „Ágoston” rendi monostort építettek. Valószínűleg a kanizsaiak különböző harcainak vagy talán a török, 1532.ben Bécs felé vonulva feldúlta a monostort. Köveiből 1631ben jutott a horpácsi templom építéséhez. De jutott a nemeskéri  Szent Mihály templom építéséhez is. A szájhagyomány úgy tartja, hogy Kanizsainé nagyasszony azt mondta, amikor a sorban hetediknek következő kővel megrakott szekér eltörött, hogy: „-Ez isteni jel, ide templomot kell építeni.”
Ez a kápolna volt nemeskér első evangélikus temploma. A toronyban egy kisebb harangot 1655-ben Bécsi Herold Boldizsár öntötte. Ez elrepedt az idők folyamán, és az 1972-es renováláskor 1973- ban újraöntették (Dr Rábai András)

1535-66 között jelentek meg a prédikátorok
1673-74 Széchenyi Pál, mint a megye főispánja visszavette emberei által a katolikusoknak a templomot.
1683-ban a Thököly féle mozgalomban, újra az újhitűeké lett a templom
1690-ben megyegyűlést tartanak a templomban
1732-ben új templom építésére utasították a protestánsokat, akik éltek ezzel a lehetőséggel.
Az így templomhoz jutott katolikusok, a régebbi védőszent Szent Mihály helyett, Szent Lászlóról nevezték el, és 1732 első heteiben fel is szentelték a templomot.

A templom tatarozása, és bővítése, 1739-ben történik.
A község katolikus lakossága, nem volt túlságosan gazdag, így aztán a templom ami - román barokk- stílusban épült meglehetően egyszerű lett. Hajója 3 keresztboltozatos szakaszból áll, a hevederek szabadok, formált fejezetű falpillérekből indulnak el.
 
A szentély egy hasonló szakaszból áll, és a 8szög 3 oldalával zárul.
A boltozás 3 fiók segítségével indult. Az énekes karzatot, nagy donga hordozza. Teljesen egyszerű ormos homlokzat elé lép, a torony alja keresztboltozatos, 8 oldalú sisakja van, a régi kovácsoltvas kereszttel. 1945-ben a háború alatt, ezt a tornyot lebombázzák, és 1947-ben építették újra.
A templom külseje is nagyon egyszerű.
Latin felirat bejárata felett:” A nemes közösség, magányos segítségével, bővítve és megtoldva, újonnan életre kelt. Ladiszlai O.P. N. : Imádkozz érettünk”
A főoltár tabernákulumát, egyszerű csigák díszítik, ajtaján a feszület. A felépítmény rokokó díszes a záró oromban az Úr szeme található. Oldalt Szent István és Imre kis méretű fa figurája látható.
Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából. Alakja daliás, lovon ülve is egy fejjel magasabb kortársainál. Élettörténetét áthatja a vallásosság, abból is láthatjuk hogy bár nagyapját Vazult, Szent István megvakítatta, mert az-az életére tört,  ő ezen túllépve, mégis Szent István nyomdokaiba lép, és annak térítő munkáját folytatja tovább.
A szószék szögletes alaprajzú, mellvédjén allegórikus figurák, a reményt és a szeretetet a hangvetőn egy figura a hitet személyesíti meg.
A Szűzanya szobra ismeretlen eredetű és fából készült. A Szent Antal és Szent Teréz gipsz szobrok. A három királyok festmény szintén ismeretlen eredetű.
Mózes festmény: szintén a 1973as évek felújítása alatt került elő, alatta márvány tábla felirattal:
 „Ezen a török, és Thököly mozgalmak idejében, az eretnekek által elfoglalt templomot, XII. Kelemen pápasága,  és I. Károly német császár és magyar király uralkodása, gróf Zinzendorf Fülöp bíboros atya győri püspöksége  Galantai Eszterházy Antal Pál német birodalmi herceg, T. Sopron vármegyének valóságos, és örökös főispánsága, az ősi hitért buzgó Eszterházy János helyettes főispánsága, és Zeke János ezen tekintetes Sopron vármegyének alispánsága, idejében-5 évtized után királyi közrendeletre a katolikusok szerencsésen visszakapták.
 
Mikor is Grácol János győri főpásztorunknak általános helynöke, újból felszentelte, csütörtöki napon, Nolai Szent Péter ünnepén, január utolsó napján.”
A kriptába egy kis ablakon keresztül lehet benézni. A legutolsó felújításkor lezárásra került. Valamikor temetkezési hely, és átjáró volt a kastélyhoz.

Szobrok:
Szent Anna a gyermek Máriával templom mögött kapott helyet.
Nepomuki szent János szobrának talpazatát fonat dísziti.1796-ból való, kezdetekben a vármegye ház előtt állt 1973-ban került e templomkertbe. Krisztus szobor, melyet egy helyi molnár család állítatott hálából, akiket kiraboltak a pandúrok, annak okáért, hogy legalább az életüket nem vették el.

Egyéb érdekességek, látnivalók:
A régi Megyeháza a község közepén ma is áll méteres vastagságú falaival, boltozatos termeivel. 1669-ben építették. A XX. század elején a porkolábok lakásait és az alattuk lévő pincebörtönöket lebontották, mindössze a kőkapu oszlopai, Nepomuki Szent János püspökruhás kőszobra maradt meg. 1971 és 1973 között régészeti kutatások alapján megállapították, hogy valószínű
Avar kori vasolvasztók maradványait találták meg a falu határában. Jelentősége, hogy Nemeskéren az ismert két hazai kohótípustól eltérő olvasztókemencét találtak. Az itteni olvasztókemencék nem műhelygödrökben álltak. Egy 30 cm átmérőjű kormos, alig lemélyített kemencefenék (medence) szélén félkör alakban álltak a kohó falának 10 cm széles, íves darabjai. Típusa szerint: Magas felépítésű, szabadon álló agyagkemencék. A honfoglalás korában a Kér törzsből idetelepítettek egy csoportot, hogy kohászként a törzsi fegyvereseket lássák el vassal. Bár csak öt vasolvasztó-kemencét, három kovácsműhelyt és öt faszénégető boksát tártak fel, a törmelékhalmaz nagysága szerint itt még több száz olvasztókemence maradványa rejlik a föld mélye alatt.  Egy ezekből a Soproni bányamúzeumban van.
Gárdonyi Géza innen származott el, édesapja által. Ősei, a Zieglerek valamikor a reformáció korában vándoroltak be. A nagyszülei éltek itt Nemeskéren, nagyapja lakatos mester volt.


 Hírek
2019.11.15.
Kisalföld - Turisztikai élmények vendégigények szerint
2019.09.21-22.
XII. Kulturális Örökség Napjai
KÖN 2019, Sopronkövesd - Programok, fellépők, kiállítások
2019.05.25
"Kápolnák útján..." kerékpáros túra 2019
2017.03.11.
Csáfordi Kerekerdő - Tőzike túra
Szeretettel meghívunk Benneteket egy kirándulásra a Csáfordi Kerekerdőbe Tőzike virágzás megtekintésére.
2017.03.05.
TÉLTEMETŐ-TÚRA 2017
Minden túrakedvelő barátunkat szeretettel várjuk!
2016.04.25.
Összefogtak az Alpokalján
„Ne a turisták kiszolgálására rendezkedjenek be a falvak, hanem éljék a saját életüket, és ebbe szagoljanak bele a hozzánk látogatók.”

Összes hír

 
 
Copyright © 2013. Napnyugat Turisztikai Egyesület. Minden jog fenntartva. www.ysolutions.hu