AZ EGYESÜLETRŐL
TELEPÜLÉSEK
KÖZÉRDEKŰ
RENDEZVÉNYEK
TÚRÁK, TÚRAÚTVONALAK
HÍREK, ÚJDONSÁGOK
GALÉRIA
HÍRLEVÉL
KAPCSOLATFELVÉTEL
IMPRESSZUM, ADATVÉDELEM
VENDÉGKÖNYV
LINKAJÁNLÓ
Magyar Deutsch English Română Slovenský
Üdvözöljük az oldalunkon!
 
Tisztelt Látogató!
 
Szeretettel köszöntöm egyesületünk honlap- ján. A Napnyugat Turisztikai Egyesületet tíz település önkor- mányzata és civil szer- vezetei hozták létre. E települések által alkotott kis térség az Alpokalján, zömében nem az idegenforgalomból él. Hiszünk azonban abban, hogy természeti adottságaink, épített örökségünk, hagyományaink, programjaink és vendégszeretetünk örök emlékekkel gazdagítják a térségünkbe érkezőket! Manapság a belföldi turizmus átalakulóban van.

Zsira

Zsira egy kis határ menti település, ami közvetlenül az ausztriai Locsmánd szomszédságában helyezkedik el. Kiváló természeti adottságok, friss levegő és nyugodt, békés környezet övezi a települést, ami egyre inkább a turisták kedvelt célpontjává válik.

Zsira az Alpokalján, Soprontól 35 km-re, Kőszegtől 15 km-re, Szombathelytől 29 km-re fekszik.
A tavaszi és az őszi hónapok kiváló időt nyújtanak a kerékpározás szerelmeseinek. Hisz jól kiépített kerékpárút található Zsirától Bükfürdőre, Locsmándra vagy aki a lankásabb komolyabb útvonalat részesíti előnyben az Kőszegig is ellátogathat biciklivel. A nyári hónapokban a turisták kedvenc kikapcsolódási helyszínei közé tartozik a locsmádi wellness-és élményfürdő, a sárvári és a büki gyógy- és termálfürdő, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási helyszínt.
Aki szereti, az aktív turizmust mindenképp el kell látogasson erre a környékre, hogy felfedezze a táj adta lehetőségeket, hisz számtalan lehetősége van a sportolásra vagy akár a pihenésre, kikapcsolódásra is e tökéletes madárcsicsergős napfényes tájon.
A település területe 14.73 km2, lakóinak száma: 751 fő.


Útvonaltervezés

A település a Kisalföld nyugati részén, Győr-Sopron megye délnyugati csücskében, a Répce folyó mellett fekszik. A megye székhelyétől, Győrtől 83, Soprontól 36, Kőszegtől pedig 17 kilométerre található, Bükfürdőtől 12 km távolságra van. Zsira 1920 óta határmenti település, a határ túloldalán a fülesi (Nikits) és malomházi (Kroatisch Minihof) erdő, nyugaton Locsmánd község (Lutzmannsburg) határolja.
 
Belterülete százhat hektár, melyet gabonaföldek és háromszázötven hektáron erdő vesz körül. A környéket a pliocén korban lerakódott üledékréteg fedi, melynek alapját már a Kőszegi kristályos Ős-Répce rakta le. Zsira legmagasabb pontja a falutól északnyugatra fekvő erdőben van (225 méter), a táj e ponttól lankásan lejt a település felé. Maga a község csupán 100 méter magasan fekszik, a hajdani Ős-Répce medrében képződött öntéstalajon. (A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a falun átfolyó ágát Répcének, a másikat Újároknak nevezik.)
A falu éghajlatát a Kőszeg-Répcevölgy klímája jellemzi, az uralkodó nyugati szelek a nyarakat hűvösebbé teszi, szeszélyes és gyakran hideg az április és október is. Esőt leggyakrabban a déli szél hoz az Írottkő felől. A környék kavicsos talaján a tölgy és cser az őshonos fafajta, de gyakori a feketefenyő is. A juhar, galagonya és kökénycserjék között számtalan ritka növény és gombafajta is megél, a környező erdők pedig gazdagok apró- és nagy vadba, különleges, ritka rovarokban.

A mai Zsira 1931-ben három kis község, a névadó falu, az ettől délre fekvő Gyülevíz és a szomszédos Salamonfa egyesítéséből jött létre.
Zsira a magyarság legrégebbi települései közé tartozik. 1225-ben "Syra"-ként említik, házait locsmándi várjobbágyok lakták. Salamonfa neve először 1412-ben német nyelvű oklevélben fordul elő, Gyülevíz létéről pedig 1466 óta tudunk.
Zsirán egészen 1848-ig a győri püspökség jobbágyai éltek, Salamonfán és Gyülevízen azonban - különösen a XVII. századtól - egyre több kis- és középbirtokos, "egytelkes nemes" lakott: az ú gazdaságukat a török háborúk idejének mezőgazdasági konjunktúrája alapozta meg. Később a köznemesi birtokok mind inkább egy kézbe kerültek. Salamonfa földesura a XVII. század legelejétől a Rátkay család volt, tagjai 1650-ig a gyülevízi szegény kisnemesek birtokait is felvásárolták és e területen korszerű majorgazdaságot alakítottak ki.
Az uradalom Rátkay Katalinnak Rimanóczy Istvánnal kötött házassága során került a Rimanóczyak birtokába.A gyülevízi kastélyt unokájuk, Rimanóczy Antal, a "Magyar Udvari Kancellária hites ágense" építette fel, a Zsirától Salamonfa felé vezető út mellett, kivételesen szép természeti környezetben. Az épület a Lövő-kőszegi útról nyugatra letérve, a Fő utcából érhető el. A kastélyt ma is kerítés övezi: az egyemeletes főépület parkban áll, tőle északkeletre két hajdani földszintes, ma emeletes "őrségépület" keretezi a főhomlokzatra vezető főutat. Távolabbi környezete, az egykori majorság századunkban majdnem teljesen átépült.
A legkorábbi régészeti emlékek - két lakóverem a szomszédos Répcevisen kerültek elő: egyik a korai vaskorból a Kre. 800-500 közötti időből, a másik az avar-szláv időkből Kru. 750-950 -ből. A honfoglaló magyarok vegyes népcsoportot találtak itt.

A honfoglalás után kialakult Zsira kapcsolatban volt az államalapítás során létrehozott locsmándi várral. Zsirát a 12 században locsmándi várjobbágyok lakták. Az 1186-ban kiadott oklevél - mely a Locsmándban levő udvarnokok társadalmi helyzetéről rendelkezik -, nem említi ugyan Zsirát, de hogy az oklevélben közölt szabad udvarnokok között a szomszédos Zsira lakosai is szerepelnek, arra IV. Béla 1265-ben kelt oklevele szolgáltat bizonyságot: a tatárjárás után 23 évvel megjelentek IV. Bé-lánál a Locsmánd melletti Zsira faluból való udvarnokok szabadjai, és bemutatták neki megerősítés végett III. Béla idézett kiváltságlevelét. Zsirát 1225-ben, Salamonfát 1412-ben, Gyülevízt 1466-ban említi először oklevél.
A locsmándi várföldek eladományozásakor Zsirát a győri püspök szerezte meg. A nemzetségi faluból jobbágyfalu lett. A község temploma Szent Lőrinc tiszteletére épült. A zsirai plébánia virágzásának és a község központi szerepének a környező kis települések között a török terjeszkedés és a protestantizmus térhódítása vetett véget. Az utolsó zsirai plébános Birhány István volt, aki célszerűbbnek látta a protestáns hitre tért, nagy megyei befolyással rendelkező salamonfai földesúr Rátkyak miatt is Visre tenni át lakóhelyét. Társközségeivel együtt évszázadokon át Káptalanvis filiája lett, továbbra is vallási központja maradt Gyüleviznek, Salamonfának, sőt Gyalókának is.
A 16. század második felétől fellendült a mezőgazdasági árutermelés, és ennek megfelelően növekedett a földesúri majorgazdálkodás súlya. Ez a folyamat különösen Gyülevizre és Salamonfára volt jellemző, ahol a jobbágyok helyét zsellérek foglalták el nagyobb részben. A telkes jobbágyok csak Zsirán, a győri püspökség birtokán maradtak meg 1848-ig, a jobbágy-felszabadításig. A Salamonfán a 15. század eleje óta birtokos Salamonfai Gróf család a mohácsi vész után a szomszédos Gereblént és Und egy részét, majd Gyülevizt is megszerezte, Salamonfán rendezkedett be, és a birtok központ-ban várszerű kastélyt építtetett. Salamonfa jelentőségének növekedésével Zsira jelentősége csökkent, főképp miután megszűnt plébániai székhely is lenni. 1570 körül a földesurak a telkes jobbágyokat eltávolították Salamonfáról és a megürült telkekből majort alakítottak. Salamonfá ezután csak zsellér családok lakták. 1598-ban Rátky Menyhért is és Szelestey János is 7-7 zsellérház tulajdonosa volt Salamonfán. Salamonfa - földesurai után - evangélikus vallású volt a 17. század első felében.

Bezerédi Imre Salamonfán lett Rákóczi Ferenc híve.1705. október 9-én Salamonfán volt a lakodalma Botka Annával, Rátky György és béri Balog Zsuzsanna egyik gyermekével, a Salamonfán birtokos Rátky Ferenc özvegyével. A sopro-ni császári helyőrség ennek neszét vette, 200 lovast és 100 gyalogost levezényeltek a lakodalmon levő kurucok megtámadására, de nem jutottak tovább Fülesnél. 1709-ben a Dunántúl nagy része labanc kézre került, és a Csepreg környékén meghódolt kuruc érzelmű nemesek Salamonfán tették le a fegyvert. 1710-ben Balogh Ádám ismét kísérletet tett a Dunántúl visszafoglalására, július 29-én a kurucok ismét elfoglalták a labancok által kiürített salamonfai kastélyt, és hozzáláttak a körülötte levő erős sánc széthányásához, de nem fejezhették be, mert Nádasdy Ferenc rájuk ütött, és kénytelenek voltak Hegyfalu irányába visszavonulni. A Rákóczi szabadságharc idején Salamonfa ifjú földesura, Rátky György is Rákóczi kapitánya lett, és a Rátkyak közül ő tett szert a legnagyobb hírnévre.
A Rátkyak után Meskó Jakab báró lett Salamonfa birtokosa vásárlás útján, és ettől kezdve a Zichy-Meskó bárók tulajdona volt a salamonfai határ nagy része. Gyüleviz községben is a salamonfai fejlődéshez hasonló folyamat ment végbe. A köznemesi birtokok itt is egy kézbe kerültek és a telkes jobbágyok helyét itt is a zsellérekkel folytatott majorgazdaság foglalta el. A salamonfai Rátkyak kezdték összevásárolni a szegény kisnemesek birtokait és lassanként 200 holdnyi majorüzemmé alakították. Feltehetően Rimanóczy Antal volt az építtetője 1739-ben a gyülevizi kastélynak. A Rimanóczyak Gyülevizen kihalván mintegy másfél évtizeden át a Pejachevichek bírták a kastélyt, címerük ekkor került a kastély egy-kori főbejárata feletti homlokzatra. Rövid birtoklás után a Jankovichok kezére kerül a kastély és az egész falu. A 18. század végén már nincs Gyülevizen se kisnemes, se telkes jobbágy, csak ágról szakadt zsellérség. A reformkorban ismét a Pejachevicheké Gyüleviz. Pejachevich Márkus a haladó szellemű nemességhez tartozik, Széchenyi István híve. Nejével. Bethlen Herminával 1859-ben 500 forinttal segíti a zsirai tűzkárosultakat.Az 1859-es tűzvész után az utca-kép tűzfalas házakkal átalakul Zsirán, 1927-ben beköltözik Esterházy Mária - az új tulajdonos - az újjáépített gyülevizi kastélyba test-véreivel, és rögtön bekapcsolódik Gyüleviz és Zsira községek közéle-tébe. Néhány év múlva férjhez megy Almásy Jánoshoz, a borostyánkői uradalom birtokosához, majd eladja a kastélyt a Legszentebb Üdvözítő Leányai Kongregáci-ójának. A nővérek Zsirán működő tartományfőnökségéhez újoncház, óvoda, napköziotthon, női panzió tartozik a zsirai kastélyban.A trianoni béke idején az osztrákok Zsirát is Ausztria számára követelték, Zsira azonban 1922-ben a ki-szállott határkiigazító bizottság előtt hitet tett magyarsága mellett. Zsirán 1924-ben Gazdakör, 1929-ben Iparoskör jött létre,1938 elején gyulladtak ki az első villanylámpák. A II. világháború áldozatainak 1985-ben készítenek emléktáblát az I. világháború hőseinek emlék-táblája mellé.Általános iskolai oktatásra a 17. századtól van adat Zsirán. Az óvodát 1935-ben hozta létre a faluban megtelepedett szerzetesrend. Az egyesületek közül 1885-ben alakult a „Daloskoszorú”, 1894-ben az Ön-kéntes Tűzoltó Testület. Az 1908-ban létrejött Legényegylet és Le-ányegyesület virágoztatta fel a mű-kedvelő színjátszást, a Levente-egyesület pedig a testnevelést és főleg a labdarúgást lendítette fel.
Zsira, a Répcevidék egykori jelentős települése 1978-ban elveszítette folyóját: a Répce megszűnt régi medrében a zsirai kertek alatt folyni, vizét a falut elkerülő Újárokba vezették el. A Locsmándon esedékessé vált gát átépítése érdekében a falu illetékesei nem tettek lépéseket a vízügyi hatóságoknál, hagyták, hogy a folyó eredeti medre holtággá változzék.
 
Oldal 1/2   [ 1 | 2 ]    Következő »


 Hírek
2020.06.12.
Túravezető Tanfolyam 2020
"Élménytúrák tavak mentén" pályázat keretében túravezető képzés
2020.03.27.
Élménytúrák tavak mentén
Vizen, kétkeréken, gyalog, lóháton az Alpokalja-Fertő-tájon és Tisza-tónál
2019.11.15.
Kisalföld - Turisztikai élmények vendégigények szerint
2019.09.21-22.
XII. Kulturális Örökség Napjai
KÖN 2019, Sopronkövesd - Programok, fellépők, kiállítások
2019.05.25
"Kápolnák útján..." kerékpáros túra 2019
2017.03.11.
Csáfordi Kerekerdő - Tőzike túra
Szeretettel meghívunk Benneteket egy kirándulásra a Csáfordi Kerekerdőbe Tőzike virágzás megtekintésére.
2017.03.05.
TÉLTEMETŐ-TÚRA 2017
Minden túrakedvelő barátunkat szeretettel várjuk!
2016.04.25.
Összefogtak az Alpokalján
„Ne a turisták kiszolgálására rendezkedjenek be a falvak, hanem éljék a saját életüket, és ebbe szagoljanak bele a hozzánk látogatók.”

Összes hír

 
 
Copyright © 2013. Napnyugat Turisztikai Egyesület. Minden jog fenntartva. www.ysolutions.hu